Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Rákoskeresztúr története

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1727-től már mint község szerepel, tényleges újratelepítése azonban meglehetősen későn, 1770-ben történt meg, főleg svábok éreztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben Rákosliget levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. Az 1980 – 1989 között 7700 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2009-2010-ben mintegy három milliárd forint összértékű beruházás indul Rákoskeresztúron, melynek keretében kiépítenek egy buszfolyosót az Örs Vezér Tere és Rákoskeresztúr-Városközpont között, valamint létesítenek egy sportcsarnokot, illetve a megszüntetett buszvégállomás helyén, az Elágon (Robert Schuman tér) létrehozzák „Rákosmente főterét”.

Rákoskeresztúr fekvése

Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget és Régiakadémiatelep), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről pedig Rákoscsaba határolja.

Ismert elnevezésével ellentétben a Rákoskeresztúri Új köztemető (avagy Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem Budapest X. kerületéhez tartozik.

Rákoskeresztúr részei

A mai Rákoskeresztúr részei az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli, illetve az Újlak és a Kis utcai lakótelep melyek a település növekedését, terjeszkedését jelölik. Az önálló Rákoskeresztúrhoz tartozott a mai Régiakadémiatelep, illetve az Akadémiaújtelep és a Madárdomb területe is. Utóbbi kettő már Nagy-Budapest létrejötte után született és nőtte ki magát önálló városrésszé.

Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen

A Jászberényi út–Pesti út útvonal a kerület(rész) legfontosabb útvonala, mely 31-es főút néven folytatja útját a városhatáron túl. A belváros felől a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán is el lehet elérni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda. A szuburbanizáció egyik mellékhatásaként reggel befelé, késő délután pedig kifelé van nagy torlódás.

Rákoskeresztúr az M0 körgyűrű 2008-ban átadott szakaszán is megközelíthető, a 49-es kilométernél lévő csomópontnál kihajtva.

Rákoskeresztúr központja, az Elágazás (röviden Elág) több busznak is végállomása volt. A 2008-as és 2009-es BKV átszervezés folytán az itteni átszállási kényszer feloldásával a buszpályaudvar szinte teljesen megszűnt. Helyén az önkormányzat tervei szerint a kerületrész főtere kerül majd kialakításra, melyhez 900 millió forintos uniós támogatást nyert a kerület. Rákoskeresztúr a XVII. kerület központjaként már az átszervezés előtt is rendelkezett közvetlen buszkapcsolattal mind a piros (kettes) metróhoz (Örs vezér tere), mind a kék (hármas) metróhoz (Kőbánya-Kispest). Az átszervezéssel messze Rákosmente nyerte a legtöbbet, a helyi buszkapacitás összességében mintegy 9%-kal nőtt, Rákoskeresztúrral együtt a többi kerületrész buszközlekedése is jelentősen javult. Rákoskeresztúr-Városközpont és az Örs Vezér Tere között várhatóan 2010 nyarán kezdődik egy buszkorridor kiépítése, melyhez szintén 900 milliós uniós támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat.[2]

* Bulyovszky Gyula szülőháza (épült 1820 körül)

* Vigyázó-kastély

* Református templom

* Evangélikus templom

* Római katolikus templom (Pesti út) (oltára Hild Józseftől, eredetileg a Belvárosi plébániatemplomban volt)

Budapest XVII. kerülete (Rákosmente)

Kerületrészek

Akadémiaújtelep • Madárdomb • Rákoscsaba • Rákoscsaba-Újtelep • Rákoshegy • Rákoskeresztúr • Rákoskert • Rákosliget • Régiakadémiatelep

Látnivalók, kultúra

Merzse-mocsár • Rákos-patak • Podmaniczky-Vigyázó kastély • Bogáti-Hajdú villa • Gózon Gyula Kamaraszínház • Erdős Renée Ház • Vidadomb

forrás:wikipedia

Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része.

* Rákoskeresztúrtól délre található.

* Határai: Széchenyi utca a Táncsics Mihály utcától - Ferihegyi út - Ásvány utca - a MÁV újszászi vonala - Budapest főváros határa - a XVII. és a XVIII. kerület közigazgatási határa - a X. és a XVII. kerület közigazgatási határa - a MÁV újszászi vonala - Táncsics Mihály utca - a Táncsics Mihály utca és Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig - 578. utca a Táncsics Mihály utcáig.

Rákoshegy részei

* Felső-rákoshegy

* Alsó-rákoshegy

* Zsuzsanna-telep

* Helikopter lakópark

* Nagyhangács (Orgoványi u.)

Rákoshegy története

A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a majd az egész „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el. A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg, 1892-ben épült fel az első ház, feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve. A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását, 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. 1937 májusában dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az Irsy László[2] építész tervei alapján épült templomot Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére.

* Rákoshegyet 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

* Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel.

Rákoshegy látnivalók

* A víztorony (1912) (1174 Bp. Kép u. 7.)[3]

Az 1900-as évek első felében a település lakói úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek. Az akkori Kossuth Lajos utcában (ma Kép utca) épült fel a 35 méter magas víztorony s az utcákban kiépült a vízvezeték, melyet még az I. világháborút megelőzően, 1912-ben üzembe helyeztek.

A vasbeton-szerkezetű víztorony 240 m3-es tartályának alja az utca szintje felett 25-méterrel van, így a torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben. A város fejlődése során megnövekedett igényt ez a nyomás már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő víztorony kezelője a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákospatak-parton új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 bar-os) víznyomást. A toronyra ezt követően már nem volt szükség…

A magára hagyott víztorony a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy a 106 csigalépcsőfokon felkapaszkodik a kilátóteraszhoz.

1995-ben az 50/1995. számú rendelettel helyileg védett műemlékké nyilvánították.

Rákoshegy-i katolikus templom

* Katolikus templom (1934-1937) (1174 Bp. Kép u. 15.)

Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusában Dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. (660 m2). A templomot építô plébános Dr. Béky László esperes a templomszentelést már nem érhette meg. Egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el, emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben alakult meg az önálló lelkészség, majd pedig 1948-tól plébánia lett.

* Bartók-emlékház. (1174 Bp. Hunyadi u. 50.)

* Az Erdős Renée Ház (1174 Bp. Báthory u. 31.)

(hivatalos nevén: Erdős Renée Ház, Kiállítóterem és Helytörténeti Gyűjtemény) kulturális intézmény, amely Erdős Renée írónő egykori lakóházában van Rákoshegyen. Eredeti formájában látható az írónő dolgozószobája. Az írónő 1927-től 1944-ig lakott a házban, amely ma állandó helytörténeti kiállítása mellett időszaki művészeti kiállításoknak a helyszíne.

A ház falán az írónő halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.

A Helikopter lakópark

* 2003-tól folyamatosan kiépül a Helikopter lakópark, amely Rákoshegy korábbi részeitől nyugatra található, a MÁV újszászi vonalától és a vele párhuzamosan futó Helikopter úttól délre, a Helikopter út - Újmajori utca - Magyar szárnyak dűlő és a Svachulay Sándor utca közötti, addig beépítetlen területen. A lakópark az Örs vezér teréről illetve Rákoshegyről a 168E autóbusszal közelíthető meg, Rákosligetről, Rákoskeresztúrról, Rákoshegyről, a XV. és a XVI. kerületből pedig a 46-os busszal.

* A lakópark közterületeinek mai elnevezései a repüléshez kötődnek, nemcsak a helikopterre való utalással, hanem annak az emlékére is, hogy a magyar repülés őstörténete innen néhány kilométerre, a mai Fehér út - kerepesi út - Keresztúri út közötti területen, az akkori Rákos-mezőn játszódott le.

* A XVII. kerületi Kisokos 2004/2. számának térképmelléklete tanúskodik arról, hogy eredetileg más utcanevek merültek fel, eltérő elrendezésben. Ezek zárójelben állnak a mai utcanevek mögött. A Sarkcsillag utca nem valósult meg.

* Pilótákról elnevezett utcák

o Csermely Károly utca, (Mikroszkóp utca)

o Dedics Ferenc utca, (Szobrász utca)

o Dobos István utca, (Szögmérő utca)

o Horváth Ernő utca, (Tájoló utca)

o Koch Aladár utca, (Mikroszkóp utca)

o Kutassy Ágoston utca, (Bereniké utca)

o Kvasz András utca, (Ikrek utca)

o Lányi Antal utca, (Bereniké utca)

o Létai András utca, (Zsiráf utca)

o Minár Gyula utca,

o Risztics János utca, (Korona utca)

o Surányi Ferenc utca,

o Svachulay Sándor utca, (Göncölszekér utca)

o Takács Sándor utca, (Ingaóra utca)

o Thorotzkay Péter gróf utca,

o Wéber Károly utca,

o Zsemlye Elemér utca.

* A repüléshez kapcsolódó egyéb utcanevek:

o Aranykoszorú köz, (Ikrek köz),

o Csillagmotor köz, (Korona köz)

o Gyémántkoszorú köz,

o Légcsavar köz,

o Magyar szárnyak dűlő, (Bika dűlő)

o Monoplán köz,

o Ősrepülő utca, (Androméda utca)

o Rákosmezei repülők útja (Szíriusz utca)

forrás:wikipedia

Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része.

A szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.

A település neve a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve Csabarákos formában is említik. A területet Géza fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, aki viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a Ráday család volt. A török hódoltság után szinte teljesen elnéptelenedett, a lakosság pótlására svábokat és szlovákokat telepítettek be.

Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.)

Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én, melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Rákoscsaba részei

* Csabagyöngye

* Felsőrét

* Ótelep

* Pipishegy

* Szárazhegy

* Szentlászlótelep

* Virágtelep

Rákoscsaba templomok és látnivalók

* Református templom (Csaba vezér tér)

* Katolikus templom (Péceli út)

* Evangélikus templom (Péceli út)

* Görög katolikus templom (Zrínyi utca)

* Baptista templom (Zrínyi utca)

* Bogáti-Hajdú villa "Süllyedő kastély" (Rákoscsaba utca)

* Hősök szobra (Csaba vezér tér)

Híres rákoscsabaiak

* Enzsöl Ellák katolikus pap

* Krencsey Marianne színésznő

* Szánthó Géza református lelkész

Rákoscsaba tömegközlekedése

Rákoscsabán két vonatállomás is található (Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep). Az utcákon csak busz közlekedés folyik. Ezt főleg a BKV üzemelteti. Színvonala jelentősen emelkedett 2008. szeptember 6-ától, ugyanis átszállás nélkül már nem csak Rákoskeresztúr, városközpontba lehet eljutni, hanem az Örs vezér terére (97E, 161 és 169E jelzésű autóbuszokkal), Kőbánya-Kispestre (201E és 202E jelzésű autóbuszokkal) és Kőbánya alsó vasútállomásra is (162-es és 262-es jelzésű autóbusz). Ezenkívül Rákoscsabán megállnak egyes Volánbuszok is (például a Kucorgó téren).

Rákoscsaba Oktatási intézmények és könyvtár

* Jókai Mór Általános Iskola (Szánthó Géza utca 60.) - a legrégebbi iskola, mely meghaladta már a 200 évet

* Szabadság Sugárúti Általános Iskola (Szabadság Sugárút 32.)

* Zrínyi Miklós Általános Iskola (Sisakos sáska utca 3.)

* Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Péceli út)

forrás:wikipedia

Rákosliget Budapest főváros városrésze a XVII. kerületben. Lakói röviden Ligetnek nevezik. 1907–1949 között önálló község volt, azt megelőzően Rákoskeresztúr határához tartozott. Külvárosi-kisvárosi jellegű városrész; szinte kizárólag kertes családi házakból áll.

Rákosliget fekvése

Északi, keleti és nyugati irányban Rákoscsaba-Újteleppel, illetve Régiakadémiateleppel épült össze, dél felől a Budapest-Sátoraljaújhely-vasútvonal (hatvani vasútvonal) határolja, illetve a Rákos-patak.

A városrész az Ároktő út északnak meghosszabbított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határától – Ároktő utca – Ananász utca – Ősagárd utca – Jászladány utca – Ároktő utca – Gázló köz – Rákos-patak – a X. és XVII. kerület közigazgatási határa – a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa – Ároktő út északnak meghosszabbított vonala között terül el. Pontos (előbb felsorolt) határvonalait a Fővárosi Közgyűlés rendeletben határozta meg, azonban teljes kiterjedésének mintegy negyede beépítetlen, többnyire összefüggő mezőgazdasági terület vagy erdő.

Rákosliget egy domboldalon fekszik, melyet délről a Rákos-patak határol. Központjában a parkosított Hősök tere van, melyet a Ferihegyi út két részre bont. Rákoskeresztúr felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub, három szabadtéri, salakos pályával, mögötte a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, a körzeti felnőttorvosi rendelő, illetve az 1990-es évek elején bezárt és azóta használaton kívüli Maros Mozi épülete. A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen Rákosliget I. világháborúban elesett katonáinak tisztelgő emlékmű áll, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig a Gregor József Általános Iskola. Ezen parkrész déli végében található a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, Liget egyik „kvázi-szimbóluma”, egyben talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy országzászló magasodik. Ezen park mögött épült fel a Liget Center, melyben számos üzlet, egy ábécé és egy patika is helyet kapott.

Rákosliget megközelítése

Rákoskeresztúr felől a Ferihegyi úton, a belváros felől Kerepesi út-Bökényföldi út-Cinkotai út- majd Liget sor vagy Gyöngytyúk utca útvonalon érhető el. A Cinkotai út a Jászberényi (később Pesti) útról (31-es főút) is elérhető. Az M0-ás autóútról a Nagytarcsa (Rákosliget) lehajtón keresztül közelíthető meg. A BKV három járatot üzemeltet, melyek többé vagy kevésbé érintik Rákosligetet. Az Örs vezér teréről induló 276E a legismertebb és a legtöbbek által használt buszjárat dél felől teljesen megkerüli a településrészt, míg ettől részben eltérő útvonalon a 176E csak reggel és délután jár. A két járat csupán a 17. kerületen kívül fut azonos vonalon. A 98-as busz révén Kőbánya-Kispestre is átszállás nélkül, közvetlenül el lehet jutni, a 46-ossal pedig a Helikopter lakópark, Újpalota, illetve a XVI. kerület közelíthető meg.

A településrész elérhető még a Budapest-Hatvan-vasútvonalon is a Keleti pályaudvarról hétköznap félóránként induló, Gödöllőre, vagy Hatvanba tartó (2009 vége óta kizárólag Stadler FLIRT típusú) személyvonattal kényelmes, 15-20 perces utazással. Közvetlenül a rákosligeti vasútállomás mellett, 2008 májusának végén egy 37 autó befogadására képes, ingyenes P+R parkoló létesült[2] a kerületi tömegközlekedés javítása és népszerűsítése érdekében.

Rákosliget alapításának 100. évfordulójára készült emlékkő a kerületrész központjában, a Hősök terén

Rákosliget története

Az 1890-es évekre egyre nagyobb problémát kezdett jelenteni Budapesten a lakáshiány. Ezt enyhítendő az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tervbe vette szövetkezeti alapon három, egyenként 1000 lakásos munkástelep építését. A tervezetre szinte azonnal lecsapott a Betegsegélyező Pénztár, mely tőkéje egy részét ingatlanokba kívánta fektetni. Ennek eredményeképp 1896. december 12-én Fackh Károly volt országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos elnökletével Budapesten, a Dob utca 52. szám alatt megalakult a Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet 60 taggal és a telekvásárláshoz, valamint az építkezések megkezdéséhez szükséges biztos anyagi fedezettel.

Rákosliget területe ekkor néhány más környékbeli, akkoriban még lakatlan területtel együtt Fuchs Ignác tulajdonában volt. A vállalkozó, aki maga is pár évvel korábban, 1893-ban kezdett hasonló vállalkozásba (a mai Rákoshegyet alapította meg Zsuzsánna-telep néven) 25.000 koronáért adta el a szövetkezetnek a kiszemelt 155 katasztrális holdat, ahol addig csak szőlőt termesztett (a Szőlőhegy nevű részen ez mind a mai napig folyik). 1898-ban indult meg az építkezés az akkor még Munkás Otthon nevű helyen, melyet csakhamar (1902-ben) hivatalosan is átkereszteltek Rákosligetre.

Az alapító munkások nem bírták sokáig a telekvásárlással és az építkezésekkel járó tetemes költségeket és a biztosító sem volt képes ebben az időben hitelekkel áthidalni a tőkehiányt. A telkeket és házakat így a munkások helyett köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők vették meg. A gyorsan fejlődő település 1907-ben levált Rákoskeresztúrról és önálló lett, 1930-ban már 3112 lakója volt. Az iparosok száma meghaladta a 100-at. A Ferihegyi út két oldalán fekvő település utcái közül – a Pesti úttól nézve – balra esők páratlan, a jobbra esők páros római számokkal lettek „elnevezve”. A település a korban a környék legjobban közművesített része volt.

Rákosligetet 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Népessége azóta a szuburbanizáció következtében - a XVII. kerület többi részéhez hasonlóan - az országos trendtől eltérően folyamatosan és töretlenül gyarapszik. A nagy számban ide- illetve a környékre költözők miatt megnövekedett autóforgalom 2007 végén indokolttá tette egy közlekedési lámpa felszerelését a Hősök tere déli végén, a Ferihegyi út és a IX. utca sarkán.

A növekedés több ingatlanfejlesztőt is a kerületbe vonzott az elmúlt évtizedekben, de Rákosligetet és környékét eddig elkerülték a lakóparkok. 2009-ben fejeződtek be a tárgyalások a Rákosligethez tartozó Szőlőhegy beépítéséről, ahol – nevéhez híven – jelenleg szőlőtermesztés folyik; a beruházó várhatóan 1000 új lakást, egy golfcentrumot, irodákat, egy óvodát, egy orvosi rendelőt és egy szállodát épít, valamint megépíti a kerületrész közlekedését nagymértékben javító, évtizedekig halasztgatott utat a Keresztúri út és a Cinkotai út között az állandó helyi csúcsidei dugók feloldására, mely egyúttal Akadémiaújtelep zaj- és egyéb szennyezettségét is nagy mértékben csökkentheti.[3]

Az iskola új, 2006-ban átadott épülete

Rákosliget oktatás

Rákosliget általános iskolája a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját; 2007. szeptember 1-jén pedig felvette egykori diákja, s egyben Rákosliget legismertebb szülötte, Gregor József nevét. A Gregor József Általános Iskola, (avagy Gregor) 2006-ban új épületszárnnyal bővült, amivel megduplázta korábbi méretét és befogadóképességét, s részben kiváltotta a több mint száz éves, mára már elavulttá vált, folyamatosan romló állagú és szűkös régi iskolaépületet. Az általános iskola mellett még két önkormányzati- és egy magánóvoda üzemel.

Rákosliget vallás

A Sándy Gyula tervei alapján készült, 1932-ben átadott rákosligeti evangélikus templom

Kis mérete ellenére az összes nagy felekezetnek épült templom az egykori községben. A kerületrész egyik fő látványossága a Hősök terén álló Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom. Az egyházon belül a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozó templomot 1915. augusztus 15-én szentelték fel,[4] de mégsem ez volt az első ilyen épület a településen; a református közösség temploma 1910 óta szolgálja a hívőket[5] Az evangélikus templomot 1931-ben, Sándy Gyula tervei alapján kezdték el építeni és 1932. november 20-án szentelték fel[6]

Rákosliget zsinagógáját 1912-ben kezdték építeni és 1914. augusztus 15-én szentelték fel a XVII. utca 3. szám alatt. A II. világháború után visszatérő hitközség-tagok nem tudták fenntartani, így az bírósági épület lett. A bíróság megszűnése után egy ideig üresen állt, majd Waldorf iskolát terveztek az épületbe. A felújítások el is kezdődtek, de a tervekből nem lett semmi. Sokáig az épület vakolat, tető, és ablakok nélkül állt, majd 2008-ban ismeretlenek elbontották, tégláit elvitték.[7]

Rákosliget kultúra

* Gózon Gyula Kamaraszínház

* Csekovszky Árpád Művelődési Ház

* Maros mozi Az egykori községháza (IX. utca 3.) épületének földszintjén már az első világháború előtt működött mozi, akkor még Elite mozi néven. Az idők során a mozi a Maros mozi nevet vette fel, végül a mozit 1992-ben kezdetén bezárták. A mozit jelző neonreklám máig fennmaradt a IX. utca és a Ferihegyi út sarkán.

2009 októberében a Rákosligeti Polgári Kör és a Művészek Alkotó Társasága (MAT XVII.) felhívására önkéntesek kitakarították a mozit. A jelenlegi tervek szerint a mozi épülete 2010 tavaszára kulturális központ lesz, helyt adva mozinak, kiállításoknak, civil szervezetek székhelyének. A mozi ünnepélyes újranyitása 2010. március 27-én volt.

Ismert ligetiek

* Ajtai Miklós vegyész, politikus, az Országos Tervhivatal elnöke

* Berky Lili színésznő

* Bényi László festőművész, művészeti szakíró

* Csekovszky Árpád keramikus

* Fackh Károly politikus, a Rákosligetet alapító szövetkezet elnöke

* Gózon Gyula színművész

* Gregor József operaénekes

* Mányoky Endre újságíró

* Nyíri Kristóf filozófus

* Radnai Gyula fizikus

* Ragályi Elemér operatőr

* S. Nagy István dalszövegíró

* Supka Magdolna művészettörténész

* Szandai Sándor Munkácsy-díjas szobrász

forrás:wikipedia